A napokban olvastam ki Roberto Saviano: Gomorra című könyvét, így felvetődött egy újabb poszt írása. Nápolyban nem sok időt töltöttem el, de azért szeretnék róla írni.
Nápoly lakossága 1 millió fő körül van, így Olaszország harmadik legnépesebb városa. Gyönyörű a látkép, hiszen itt található a Vezúv is, mely gyakori kitörésével sokszor veszélyeztette a várost. 
A nápolyi nyelv (napulitano), Olaszország egyik gazdag és színes regionális nyelve.
Nápoly jelképe a Castel Nuovo ( Új Vár). I. Anjuou Károly trónrakerülése előtt a Nápolyi Királyság fővárosa Palermo volt. Amikor a fővárost áthelyezték Nápolyba, I. Károly elrendelte egy új királyi vár megépítését. Ezért lett az ismertebb neve: Maschio Angioino (Anjou-erőd).
A San Carlo színház az egyik leghíresebb operaháza Olaszországnak, falai között olyan hírességek léptek fel, mint Donizetti és Rossini.
Napoli Sotteranea, azaz a Földalatti Nápoly szintén érdekes látnivaló: a város alatt húzódó barlangrendszer, melyet régi vízvezetékek, katakombák, alagutak alkotnak.
Camorra: Egy maffiaszervezet, mely Nápolyban és környékén tevékenykedik. Gyakoriak a halálesettel végződő leszámolások a klánok között, mely során sok ártatlan ember is meghalt.
Azonban vigyázzunk arra is, ha Nápolyban járunk, hogy az értékeinkre mindig vigyázzunk. Soha semmit ne hagyjunk az autóban és ne adjunk lehetőségeket a zsebtolvajoknak sem. (Nem véletlenül hívják az "ország fekete bárányának" a várost.)
Viszont aki erre jár, feltétlenül kóstolja meg a nápolyi Margherita pizzát. Nagyon finom!
Nemcsa
k Nápoly, hanem a környéke is bővelkedik látnivalókban, amit egy másik poszt alkalmával "mutatok be".
Az egyik kedvenc színészem is itt látta meg a napvilágot: Carlo Pedersoli, azaz Bud Spencer, aki október 31-én volt 80 éves. Innen is üzenem neki, hogy Isten éltesse sokáig :)!
És végezetül:
"aki Nápolyt látta, az többé sohasem lehet szomorú"
(Goethe)
