Pitigliano után Bagnoregio volt a következő cél, csak sajnos eleredt az eső és hatalmas szél kerekedett. Nem volt túl szerencsés időpontválasztás ez az idei nyaralás... Azt hittem, Pitiglianonál hangulatosabb helyet soha többé nem lesz szerencsém látni, de Olaszország rácáfol mindenre. Autóval megközelíthetetlen, olyan, mintha megállt volna itt az idő. Néhány éve kb 15 ember lakta, mostanra kicsit növekedett a népesség. Szóval gyalog átsétáltunk a csodálatos völgy felett egy hídon, majd az egyetlen megmaradt kapun át (Porta di S. Maria). Mindenhol csend és nyugalom honol, csak a szél hangját lehet hallani. Majdnem lefújt a gyalogos hídról is:)! Szerencsére a tömegturizmus messzire elkerüli Bagnoregio-t, így van idő nyugodtan sétálgatni a kőházak között.  Nem nagy terület, így hamar elértük a városka végét, az ősi falakból kinyúló kicsi teraszt. Gyönyörű! A kilátás meg lélegzetelállító. Ekkor már dörgött az ég, lassan ideje is volt indulni. A hídon akkora esőt kaptunk, hogy mindenünk elázott. Viszont megérte... :)!